Még ezen a héten ha minden igaz akkor költözök egy kis albérletbe. Még nem lesz netem, de amint tudok úgyis jelentkezem. Így talán jobban tudok gyűjteni, mielőtt Budapestre mennék. Sajnos ezt meg kell tennem, hiába húzom az időt. Anyumnak el sem merem mondani, hogy ki vagyok valójában. úgy sem értené meg az állapotomat és amúgy sem segítene semmiben sem. Így körülbelül augusztusban felkerülök és remélem nagyon hamar találok új munkahelyet és azonnal eltudom kezdeni a pszicho és más dokik felkeresését és elkezdeni a gyógyszerezést. Ezek után végleg szakítok a családommal úgyis más nevem lesz, bár ez nehéz lesz, de nem tehetek mást...
Miért nem lehetek egyszerűen átlagos, normális, nem pedig ilyen mutáns izé és bárcsak tudnék változtatni ezen, de magamat így is nehéz letagadnom anyumék előtt. Szégyellem magam, de azért remélem a Jó Isten előtt nem én vagyok a legbűnösebb ember ...
És már magyarázkodnom is kellett itthon, anyum meglátta a képeimet amit a gépen azt hittem kitöröltem. Szinte felismert, de azt mondtam neki, másik csajszi, szerencsére elhitte :)
Nem jó ez így ... de hát ki érti meg ezt, senki!!!!!!
Azért ha tudok majd jelentkezek ám :)